|
|
|
Registros recuperados: 20 | |
|
| |
|
|
Baják, Imre; Torcsvari, Zsolt. |
A kutatás célja a fenntarthatóság lokális, helyi (kistérségi, települési) megvalósítási lehetőségeinek, megoldási módjainak, ellentmondásainak és akadályainak feltárása. A kérdőíves vizsgálat az önkormányzatoknál és a lakosságnál is ismerethiányt és gyenge kezdeményezőkészséget jelzett. Igaz, napjainkban Magyarországon a fenntarthatóságot kormányzati és helyi szinten sem kezelik jelentőségének megfelelő helyen, s a nemzeti stratégia is csak 2007-re készült el. Útmutatók és esettanulmányok híján az önkormányzatok is csak tapogatóznak, és a lakosság sincsen tisztában a nemzetközi kezdeményezés jelentőségével. A törvényi háttér csak azt rögzíti, hogy a helyi hatóságok részt vehetnek ilyen stratégiák készítésében, de nem fogalmaz meg kötelezettségeket,... |
Tipo: Journal Article |
Palavras-chave: Fenntarthatóság; Fenntarthatósági stratégia; Lokális szint; Önkormányzatok; Civil szféra; Sustainability; Sustainability strategy; Local level; Municipal Governments; NGOs; Community/Rural/Urban Development; Environmental Economics and Policy. |
Ano: 2009 |
URL: http://purl.umn.edu/92528 |
| |
|
| |
|
|
Kiss, Krisztian; Szekeresne, Koteles Rita. |
A tanulmányban kérdőíves felmérésünk eredményeire támaszkodva bemutatjuk a 2007-ben megalakult LEADER HACS-ok fontosabb működési jellemzőit. Országos felmérésünkből kiderül, hogy nincsen hagyománya, gyakorlata a fejlesztésekben való együttműködésnek, holott a helyi program végrehajtása nagymértékben múlik a helyi társadalom felkészültségén, az emberek és szervezetek együttműködésén. A HACS-ok által lefedett térségek fejlődését több vonatkozásban a humán erőforrások, a vidéki emberek és közösségeik (az ún. szoft tényezők) hiányosságai gátolják, következésképpen sürgető a humán erőforrások fejlesztése is. A HACS-ok feladatuknak a támogatási források odaítélését tartják, ami fontos, de korántsem elégséges ahhoz, hogy a tőlük elvárt, a helyi vidékfejlesztési... |
Tipo: Article |
Palavras-chave: Helyi akciócsoportok (HACS-ok); Szubszidiaritás; Együttműködés; Kapacitásépítés; Fenntarthatóság; Local Action Groups (LAG's); Subsidiarity; Cooperation; Capacity building; Sustainability; Agricultural and Food Policy; Community/Rural/Urban Development; Labor and Human Capital; Public Economics. |
Ano: 2011 |
URL: http://purl.umn.edu/119887 |
| |
|
|
Magda, Robert. |
A magyar gazdaság energiaszükségletében meghatározóak a fosszilis eredetű tüzelőanyagok – kőolaj, földgáz, kőszén, illetve ezek származékai –, amelyek kimerülőben vannak, így növelik függőségünket, károsítják környezetünket. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani az alternatív energiaforrásokra, amelyekről ma még az a véleményünk, hogy kimeríthetetlenek, kevésbé károsítják Földünket. A kutatók számára ma az jelent feladatot, hogy ezen erőforrások felhasználásának korlátait felkutassák, feltárják. Az előrelépés egyik tényezője a finanszírozásban keresendő, mert annak ellenére, hogy mintegy évtizede az aktuális kormányok folyamatosan hirdetik részarányuk növelésének szükségességét, a megfelelő – a társadalom nagy többsége számára elérhető – támogatási... |
Tipo: Article |
Palavras-chave: Fosszilis és megújuló energiahordozók; Szűkösség; Fenntarthatóság; Fossil and renewable resources; Scarcity; Sustainability; Agricultural and Food Policy; Environmental Economics and Policy; Production Economics. |
Ano: 2011 |
URL: http://purl.umn.edu/119897 |
| |
|
|
Farkas-Fekete, Maria. |
A tanulmány alapvető célja az, hogy hozzájáruljon az érzékenység, sérülékenység és adaptációs képesség vizsgálatának módszertanához. A kutatások eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy bár az európai vidék összessége egyre sérülékenyebbé válik a különböző globális kihívásokra, a veszélyeztetettség mértéke régiónként eltérő. A kutatások eredményei megerősítették az IPCC 3. jelentésében megfogalmazott hipotéziseket, melyek szerint a gazdag országok ugyanolyan veszélyeztetettség mellett is kevésbé sérülékenyek, mivel nagyobb az alkalmazkodóképességük. A klímaváltozás, amely pozitív és negatív hatást is gyakorol Európa mezőgazdaságára, módosítja az eddigi komparatív előnyöket, illetve hátrányokat. Gazdasági szempontból Dél- és Közép-Kelet-Európa minden... |
Tipo: Journal Article |
Palavras-chave: Fenntarthatóság; Klímaváltozás; Érzékenység; Sérülékenység; Veszélyeztetettség; Adaptáció; Sustainability; Climate change; Vulnerability; Sensitivity; Adaptability; Agricultural and Food Policy; Environmental Economics and Policy. |
Ano: 2009 |
URL: http://purl.umn.edu/92481 |
| |
|
| |
|
|
Solymos, Rezso. |
„Kísértet járja be Európát és Észak-Amerikát: az erdőpusztulás kísértete.” Ezzel a drámai hangvételű mondattal kezdődik a World Resources 1986. évi kötetének erdőkkel foglalkozó része, ami a 70-es években kezdődött nagyarányú erdőpusztulás világméretű „jajkiáltása” volt, melynek visszhangja: „Mentsétek meg a Föld erdeit – amíg nem késő, amíg van mit megmenteni és megőrizni!” Nemzetközi tudományos, világméretű társadalmi fórumok témájává vált az erdő. Az emberiség egyre jobban ráébredt arra, hogy az erdő az emberiség létfeltételeinek elengedhetetlen része. Ebben nagy jelentősége volt a Római Club állásfoglalásának a növekedés határairól. A Stockholmban rendezett első környezetvédelmi világértekezlet, majd a Brundtland Bizottság közös jövőnkről készített... |
Tipo: Article |
Palavras-chave: Fenntarthatóság; Érték; Forest Principle; Sustainabiltiy; Value; Agricultural and Food Policy; Environmental Economics and Policy; Land Economics/Use. |
Ano: 2011 |
URL: http://purl.umn.edu/119895 |
| |
|
| |
|
|
Solymos, Rezso. |
Az erdőgazdálkodás az erdők fenntartásának, művelésének, sokoldalú, tartamos hasznosításának az alapja. A Föld lakosságának gyarapodásával a történelem folyamán együtt növekedett az embernek az erdővel szemben támasztott igénye. Az igények kielégítésekor hamarosan kitűnt, hogy ezek teljesítésének lehetőségei szigorúan behatároltak. Hosszú távon, tartamosan (fenntarthatóan) akkor nyújthatja az erdő a gazdasági, társadalmi élet számára a legtöbbet, ha az adottságainak megfelelően gazdálkodnak. A Föld erdeinek jelenlegi képe több évezredes fejlődés, valamint emberi beavatkozás eredményeként alakult. A jelenlegi felfogás szerinti „korszerű” erdőgazdálkodás az egyes kontinenseken különböző időben, alig egy-két évszázada jött létre. Abban az esetben azonban, ha... |
Tipo: Journal Article |
Palavras-chave: Erdőgazdálkodás; Fenntarthatóság; Történeti tanulságok; Természeti törvények; Erdőtársulások; Forestry; Sustainability; Historical lessens; Natural laws; Forest associations; Environmental Economics and Policy; Land Economics/Use. |
Ano: 2009 |
URL: http://purl.umn.edu/92423 |
| |
|
| |
|
|
Magda, Robert. |
A jelen kor legfontosabb problémája, hogy hogyan és miként kezeljük azt a válságot, melynek jelei egyes elemzők szerint már két éve, de kézzel foghatóan is közel egy éve jelen vannak a mindennapjainkban. Egy olyan helyzetről van szó, ami érinti a világ minden országát, az élet minden területét, ezért elengedhetetlen vizsgálni azokat a lehetőségeket, melyek kiutat jelenthetnek ebből a helyzetből. Ez természetesen rendkívül összetett feladat, társadalmi, gazdasági és ökológiai vonatkozásai miatt. A megoldás keresése is komplexitást igényel. Jelen tanulmányban azt mutatjuk be, hogy milyen a földhasználat ebben a különösen kritikus időszakban, illetve melyek lehetnek azok a formái, amelyek elősegíthetik a kiút megtalálását, mind¬amellett, hogy közben... |
Tipo: Journal Article |
Palavras-chave: Földhasználat; Fenntarthatóság; Válság; Korlátozottság; Oktatás; Land use; Sustainability; Crisis; Limitations; Education; Agricultural and Food Policy; Land Economics/Use. |
Ano: 2010 |
URL: http://purl.umn.edu/99081 |
| |
|
| |
|
|
Csete, Laszlo; Barcza, Gabriella. |
Eltelt két évtized és hazánk, valamint az agrárvilág újra attól hangos, mint két évtizeddel ezelőtt, hogy kié lesz a föld? Ebben sok minden közrejátszott, de mindenekelőtt az, hogy a rendszerváltozáshoz ziláltan érkezett az agrárgazdaság, a vidék, s a földek reprivatizációja helyett kárpótlásra került sor, elmaradt a parasztság rehabilitációja, s főleg hogy egyetlen kormány sem foglalkozott stratégiai, szociális, környezetfenntartó súlyának megfelelően a vidékkel, a mezőgazdasággal. Ugyan 2001-ben lépéseket kezdeményeztek a családi gazdaságok felkarolására, de ez nem folytatódott. Nem jött létre korszerű üzemi szerkezet, a gazdák tőke- és tudáshiánnyal küszködnek, és összefogás, hatásos érdekképviselet, érdekérvényesítő képesség híján kiszolgáltatottak a... |
Tipo: Journal Article |
Palavras-chave: Válsághelyzet; Földtulajdon; Vidékfejlesztés; Fenntarthatóság; Üzemi struktúra; Crisis; Land ownership; Rural development; Sustainability; Farm structure; Agricultural and Food Policy; Land Economics/Use. |
Ano: 2010 |
URL: http://purl.umn.edu/99188 |
| |
|
|
Csete, Laszlo. |
A folyamatosságra, vagy másképpen a fenntarthatóságra irányuló emberi magatartás kívánalma bibliai múltra tekint vissza, s az is jól ismert, hogy a természeti erőforrásokat hasznosító mező-erdőgazdasági tevékenységekben, a józan gazdálkodó mindennapjaiban ezek „újratermelése” a gazdálkodás szerves részét képezi, de a folyamatosság, az előrelátás, a beosztás jellemzi a családi élet mindennapjait is. Ennek ellenére – néhány évtizeddel ezelőtt – az emberiség jövőjéért aggódó szakemberek szűk csoportja a fenntartható fejlődést megoldandó tennivalóként tárta a világ elé a természeti környezet, az élővilág gyorsuló pusztulása, a természeti erőforrások mértéktelen kizsarolása miatt. A globalizáció, a klímaváltozás és a közelmúltban kibontakozott... |
Tipo: Journal Article |
Palavras-chave: Fenntarthatóság; Paradigmaváltás; Termelés; Fogyasztás; Élhetőség; Sustainability; Change of paradigm; Production; Consumption; Suitability for living; Community/Rural/Urban Development; Labor and Human Capital. |
Ano: 2010 |
URL: http://purl.umn.edu/99080 |
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
|
Csete, Laszlo. |
Rendkívül fontos a paradigmák és a külföldi üzemtani, agrár-gazdaságtani tudományos világ eredményeinek, tapasztalatainak a megismerése, de a követő magatartás mellett, helyett a kibontakozó vagy várható változásokra és ezek hatásaira irányuló kutatások kezdeményezése szolgálhatja mindenekelőtt a hazai mező-erdőgazdaság és élelmiszer-ellátás biztonságát, valamint érdekeit a rohamosan átalakuló, egyre komplexebb és veszélyesebb világban. A különféle folyamatok nem, vagy csak alig, rendkívüli erőfeszítések árán és csak igen lassan alakíthatók, befolyásolhatók. Ezért szükségszerű a globális kihívásokhoz való előrelátó alkalmazkodás kutatása, nevezetesen a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a globalizáció kihívásaihoz, melyek egyenként is számtalan kutatási... |
Tipo: Journal Article |
Palavras-chave: Paradigma; Kihívások; Klímaváltozás; Fenntarthatóság; Globalizáció; Paradigm; Challenges; Climate change; Sustainability; Globalization; Agricultural and Food Policy; International Development; Resource /Energy Economics and Policy. |
Ano: 2008 |
URL: http://purl.umn.edu/58601 |
| |
|
|
Varga, Geza. |
A galgahévízi ökoprojekt gondolata a 80-as évek második felére tekint vissza, majd fokozatosan valósul meg 1989-től kezdődően. Az első lépést a faluban szervezett népfőiskola jelentette, melynek keretében a helyi lakosok ismerkedtek a fenntartható jövővel, majd megalakult a „Galgafarm” Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezet, amely tevékenységét 1998 óta pénzügyileg is eredményesen folytatja, megteremtve 40-45 család megélhetését. A Galgafarmon tájgazdálkodás folyik, s 50-60 család számára önellátást valósítanak meg élelmiszer-feldolgozó üzemeikben, de termékeiket nyers és feldolgozott formában értékesítik is. Fontos szerepet játszik az épülő galgahévízi ökofalu, mint lakó- és élettér. Minden tevékenység, – az ökofalu is – a természettel való... |
Tipo: Journal Article |
Palavras-chave: Fenntarthatóság; Tájgazdálkodás; Élelemtermelés; Közjó; Ökofalu; Sustainability; Area-specific agriculture; Food production public good; Ecovillage; Environmental Economics and Policy; Farm Management. |
Ano: 2009 |
URL: http://purl.umn.edu/92489 |
| |
Registros recuperados: 20 | |
|
|
|